Covideák #2: Talpalatnyi zöld

covideák 2: talpalatnyi zöld

Az egész a vöröshagymával kezdődött.

A minap kitakarítottam a hűtőt, mert ugye mit csinál az ember pár nap után a #maradjafenekeden koronavírus-korlátozás alatt? Egy idő után mindent IS kitakarít. 🙂

Szóval a hűtő zöldségtartójában találtam egy fej vöröshagymát, ami útközben szépen kicsírázott. Szegény valószínűleg hónapok óta ott volt, mert a fölötte lévő tálca annyira eltakarta, hogy nem is tudtam a létezéséről (tudom tudom, mea culpa, shame, shame…). Viszont ha már a kezembe került a kis túlélő, gondoltam kapjon egy kis vizet, miért is ne, sok növényem úgy sincs itthon, eggyel több elférne a lakásban.

Kapott egy kitűnő, megvilágítható helyet a nappali egyik beugrójában, és vártam, mi lesz.

A hagy- a hagy- a hagymácska – megvan ez valakinek? 🙂

Nem kellett sokat várnom, mert már az első nap után észrevettem, hogy a kis hagyma látványosan elkezdett nőni, és innentől beindult a fantáziám.

Miből lesz a cserebogár – vagy az újhagyma

Kicsi utánaolvastam a dolognak, és mint kiderült, természetesen a vöröshagyma tetején kinőtt csírarész ehető, sőt, gyakorlatilag egyenértékű az újhagymával.

A hagymaféléknek amúgy számos jótékony hatást tulajdonítanak, többek közt C-vitaminban és antioxidánsokban gazdagok, ennél fogva pedig hozzájárulnak a vérnyomás csökkentéséhez is. Nem beszélve arról, hogy egy kis hagymát szinte bármilyen étel elbír. 🙂

314 Roots Shallot Stock Illustrations, Cliparts And Royalty Free ...

A recept ilyen egyszerű:

  • Végy egy vöröshagymát, és vágd le a gyökeres részét – bőven elég, ha a háromnegyedénél vágod le, de lehetőleg olyat válassz, aminél a gyökerek közt van még fehér színű, vagyis nem száradt el teljesen.
  • Távolítsd el a maradék sárga héjat a gyökér körül, mert ez a vízben egy idő után meg fog rohadni, és kellemetlen szaga lesz.
  • Állítsd bele a gyökeres részt vízbe úgy, hogy a gyökerek elmerüljenek benne. Ehhez egy pohár vagy egy kisebb befőttes üveg tökéletes választás.
  • Adj nekik fényt! Nyilván a közvetlen természetes fényt kedvelik, ezért ablakba, akár erkélyre érdemesebb kitenni őket, de elárulok egy titkot – át lehet verni őket. Én sima spot lámpával világítottam meg a hagymámat napi 10-12 órán át, és mindjárt meglátjátok, milyen lett az eredmény.
  • Pár naponta cseréld le a vizet frissre.

És kész is vagyunk. Semmi mást nem kell csinálni, mint várni pár napot -valószínűleg aki nem már kicsírázott hagymával kezd, annak kicsit többet- és a hagymánk szépen növekedésnek indul.

Hogy mennyire szépen?

Az első nap után beállítottam rá a fényképezőgépet, és naponta lőttem róla pár fotót, hogy aztán megmutassam az eredményt.

Az alábbi videóban láthatjátok, hogy a hagymám csupán 5 nap alatt mennyit nőtt:

Félelmetes és egyben izgalmas látvány volt, ahogy a hagyma óráról órára ágaskodott rendíthetetlenül a fény felé. A harmadik napon úgy belejött, hogy napközben egyszer csak kifordult a kis befőttesüvegből szegényke, így át kellett telepítenem egy eggyel nagyobb üvegcsébe.

Összesen egy hét leforgása alatt megnőtt annyira, hogy úgy éreztem, ideje learatni a babérokat, és a friss, saját termesztésű hagyma a reggeli rántotta, majd az ebédnél készült hagymaleves ízletes kiegészítője lett.

De miért beszélek én most ilyesmiről?

“Ha nem mehetünk a hegyhez…”

Bird Cage | Free Vectors, Stock Photos & PSD

A koronavírus miatti “lakásbörtön” fogságában pár nap után az ember sokkal komolyabban kezdi el értékelni a természetet és a szabadban sétálást – vagy akár azt, hogy van-e otthon erkélye…

Az előző bejegyzésemben említett szociális szeparálódás mellett a másik legnagyobb pszichológiai megterhelést a természet iránti vágyódás adja – főleg a jó idő bekövetkeztével. A természet közelsége az embert nem csak megnyugtatja, de több tanulmány bizonyítja, hogy az egészségünkre is pozitív hatással van. Mi több, a japánoknál a nyolcvanas évek óta ismert és sűrűn kutatott az ún. shinrin-yoku, szabad fordításban az erdőfürdőzés – vagyis annak a fontossága, hogy egy erdei túrázás vagy séta alkalmával érzékszerveinkkel “megmártózzunk” a természetben.

Bár nincs tiltva a rövidebb egészségügyi séta, a jelenlegi helyzetre való tekintettel mindenképpen felelősségteljesebb választásnak tartom, ha a most amúgy is sűrűbben látogatott kirándulóhelyek vizitje helyett inkább megpróbálunk otthonunkba annyi “természetet” becsempészni, amennyit csak tudunk.

Lehet hogy hülyén hangzik, de én például az otthonról dolgozás keretében megirigyeltem, hogy az online megbeszéléseknél a kerttel rendelkező munkatársaktól mindig beszűrődött a beszélgetésbe a madárcsicsergés, és ezzel az alapzaj-generáló weboldallal varázsoltam magamnak saját madárkórusos háttérzajt otthonra. Beállítod a csúszkákat aszerint, hogy mit szeretnél hallani a háttérben (madárének, tűzifaropogás, eső, szél, csiripelés, de van kávéházi susmus is, stb.), illetve a bal felső sarokban a hangerőt, és a középső Play gombra nyomva máris egy trópusi dzsungel közepén érezheted magad.

De persze YouTube-on is találsz erdei felvételt, ha keresgélsz.

Ez egy apróság, de én imádom. Egész munkaidő alatt megy, és nagyon kellemes.

Egy másik tipp pedig, hogy a szokásos filmek és sorozatok helyett néha válasszuk inkább a megannyi gyönyörű dokumentumfilmet, ami lépten-nyomon elérhető (letöltőknek torrent-tékából, előfizetőknek Netflix-en vagy a szokásos természetfilmes csatornákon, de akár YouTube-on is ingyen).

Nade eltértem kicsit az eredeti tárgytól, szóval most már belecsapunk a lecsóba – nem, ez nem olyan lecsó, bár abban is jó, ha van hagyma. 🙂

Otthoni növénytermesztés

A hagyma sikerén felbuzdulva igen hamar ismét a hűtőszekrény felé vettem utamat, hogy utánanézzek, mit lehetne még itthon termeszteni. Találtam is egy maradék szárzellert, amiből másfél-két hét leforgása alatt szintén nagyon szép zeller termett.

Ilyen volt április 3-án:

És április 16-ára ekkorára nőtt:

A hozzávalók pedig az alábbiak voltak: egy 5W-os spot lámpa és víz. Ennyi.

Ahogy sejthető, az összes gyökeres zöldség, mint például a többi hagymaféle vagy akár a saláta zöldje is újranöveszthető ezzel a módszerrel.

De itt nem kell megállnunk, hiszen a legtöbb fűszernövény, így a bazsalikom, a zsálya, a petrezselyem, az oregánó, a menta vagy a rozmaring is megterem lakásunkban (hogy csak párat soroljak fel), amennyiben pár alapvető dolgot biztosítunk nekik. A legtöbbjük pedig nem is túl finnyás ezek minőségére vagy mennyiségére vonatkozóan.

Márpedig ha ez a helyzet, ugyan ki ne szeretné az isteni olasz paradicsomlevesét frissen szedett, otthon termett bazsalikommal ízesíteni?

Saját fűszernövényt akarok!

Nos, ha elhatározzuk magunkat egy kis otthoni veteményes kialakítása mellett, és magokat akarunk csíráztatni otthon, előre figyelmeztetek mindenkit, hogy egy ilyen művelethez komoly összegeket kell befektetnünk, és már-már agysebészi tudással is kell bírnunk…

Viccelek ám – minimális költsége van az egésznek, és csak pár dologra kell odafigyelni. 🙂

A legközelebbi virágosnál a legkisebb kiszerelésben kapható 5 literes általános virágföld körülbelül 3-400 forintunkba kerül – de ha tudunk, szerezzünk tőzegmentes földet, fűszernövényeknek ugyanis az a legjobb. A csíráztatni kívánt vetőmagok csomagja is pár-száz forintos árban mozog.

Ha pedig beszereztük a virágföldet és a termeszteni kívánt magokat, másra a legtöbb esetben nem is lesz szükségünk a boltból.

Egy lakásban termesztett növénynek ezekre a dolgokra van szüksége:

  • Hely, ahol tud nőni – ez valamilyen konténer, tartószerűség, de nem kell feltétlenül virágcserépre gondolni. Ebbe kerül a virágföld.
  • Fény, amivel fotoszintetizál – itt sem kell feltétlenül természetes napfény, de persze ez a legjobb.
  • Meleg, amiben jól érzi magát – a magok kihajtásához az elején ez elég fontos.
  • Illetve víz, az életadó – amitől nőni fognak a növényeink.

Akkor nézzük a folyamatot egy példával illusztrálva.

Példa – csíráztatás házilag: a petrezselyem

Megjegyzés: bár a példában a petrezselyemről van szó, más fűszernövényt, így a kaprot, a bazsalikomot, de a zöldségek közül a paradicsom és koktélparadicsom magokat is ugyanígy ültettem el.

A cserép helyettesítésére kis kreativitással otthon is találunk eszközt – a csíráztatáshoz például hagyományosan a tejfölös vagy joghurtos poharat szokták használni, de a paradicsom és egyéb zöldségek csomagolásául szolgáló műanyag tárolódoboz is tökéletesen megfelel. A lényeg, hogy 5-6 centiméter mélységben legyen virágföldünk.

Én rögtönzött módszerrel a literes Mizo tejes doboz egyik hosszanti oldalát távolítottam el késsel, alátétnek pedig a Spar-ban vett fél kilós csirkemell műanyag dobozát használtam, amibe pont belefért a tejes doboz 🙂

Fontos, hogy a választott tároló aljára lyukakat vágjunk vízelvezetés gyanánt (én ezt utólag tettem meg), és emiatt lássuk el alátéttel. Vannak, akik arra esküsznek, hogy öntözéskor az alátétbe öntik a vizet, így a növény a lyukakon keresztül fogja tudni felszívni a neki kellő mennyiséget, és mellesleg látszik is, mikor van szükség az újraöntözésre.

A kipreparált dobozba öntött földet kicsit megnyomogatjuk és elegyengetjük, hogy ne legyen olyan levegős. Érdemes megnézni a vetőmag csomagolásán lévő leírást és ábrákat, ezek is segítenek a megfelelő vetésben. Általánosságban elmondható, hogy ujjal kb. 5 centi távolságban és 1 centiméter mélyen alakítunk ki lukakat, azokba 3-4 szem magot szórunk, majd befedjük őket földdel.

Ezután elsőre alaposan meg kell öntözni a magokat. Használjunk permetezőt, ügyelve arra, hogy nehogy kimossuk őket a földből (vagyis a földréteg alatt maradjanak), majd végül jöhet a fóliázás (sima konyhai friss-fóliát használva), hogy kicsit elősegítsük az üvegházhatást, amíg a csírák ki nem bújnak a földből.

A cserepet az alátéttel együtt olyan helyre tegyük, ahol legalább 19, de inkább 22-23 fokos a hőmérséklet. Én a radiátor tetejére tettem a dobozkát, és rövid időre felhúztam a fűtést 23 fokra.

Az “elkészült” konténer fóliatakarásán a meleg hatására kicsapódik a pára, ami csírázásig a mag folyamatos vízpótlását teszi lehetővé.

Innentől kezdve csak várnunk kell.

Egy-két hét alatt a növény kicsírázik, majd a fóliát eltávolíthatjuk, és jöhet a napi 10-12 órás fénykúra (körülbelül a mi éjszakai-nappali periódusunkat követve), ami mint említettem, természetes, közvetlen napfény hiányában helyettesíthető fénycsöves vagy LED izzóval is.

Eredmény

Érdekel, hogy néz ki a petrezselyem csírázáskor? 🙂

Tessék – egy petrezselyemcsíra három napja egymás utáni fotókba sűrítve:

Gyönyörű, nem? 🙂

Mint említettem, vetettem el még bazsalikomot, paradicsomot és koktélparadicsomot is, utóbbi kettőhöz pedig megspóroltam a vetőmag árát, mert a zöldségekben lévő magot szárítottam ki és ültettem el.

Köszönik szépen, ők is jól vannak immár kb. három hete:

A paradicsomot persze egy idő után majd át kell ültetnem, mert az ő helyigénye kicsit nagyobb, mint a fűszernövényeké, de kíváncsian várom, hogyan alakul majd.

Végezetül pár tipp:

  • Nem kell megijedni, ha a csírázás nem rögtön egy hét múlva történik – a jelszó a türelem 🙂
  • Akkor öntözzük őket, ha a föld felső rétege száraz.
  • Érdemes megcímkézni ültetvényeinket. Én címkének a maradék tejes dobozból vágtam egy téglalapnyit, amit leragasztottam maszkoló szalaggal. Erre írtam rá a fűszernövény típusát, az ültetés időpontját, illetve a vetőmag márkáját esetleges későbbi minőségellenőrzés céljából.
  • Néha forgassuk meg a cserepet, mivel a növény a fény felé nyújtózik, és az egyenetlen terhelés miatt egy idő után eldőlhet a szára.
  • 10-15 centis magasság felett már lehet belőlük szedni.
  • Kis extra törődésként vehetünk tápoldatot is növényeinknek. Ekkor figyeljünk, hogy fűszernövények esetén a tápoldatban lévő műtrágya alkalmas legyen emberi fogyasztásra.
  • Illetve, mivel mindegyik fűszernövénynek kicsit másra van szüksége, érdemes az adott növény termesztésének külön utánakeresni. A bazsalikom például kifejezetten szeret nyomorogni, így 10-15 magot is elvethetünk egy sorban. Ő és a menta a leginkább árnyéktűrő, elég neki 4-5 órányi fény is, a legalább 16 fokos meleget viszont éjszaka is megköveteli.

Hát, ennyi lenne. Remélem, az írásommal sikerült megosztanom -és talán elvetnem- pár hasznos gondolatcsírát, hogy sikerüljön eredményesebben, könnyebben átvészelni ezt az időszakot. 🙂

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .