Covideák #1: Eredetkutatás

covideák 1: eredetkutatás

Koronavírus miatti #maradjotthon van, mint ezt mindenki tudja már itthon, és idővel a tömérdek film- és sorozatnézésbe is kezd beleunni az ember.

Mit lehet ilyenkor csinálni? Ez a legjobb lehetőség arra, hogy például eredetkutatást végezz!

A sztori

Elkaptam egy félig elolvasott index-es cikkből azt a mondatfoszlányt, hogy az arcanum.hu ingyenesen elérhetővé tette -amúgy fizetős- digitális tudástárát. Ez az oldal lényegében egy kereshető adatbázist tartalmaz korabeli napilapokból, feljegyzésekből, levéltári iratokból digitalizált formában.

Szerk.: Bár az Arcanum április 16.-án bezárta az ingyenes hozzáférést a Prémium Digitális Tudománytárához, a Hungaricana nevű adatbázisa még mindig ingyenesen elérhető, illetve 24 órára 2.500 Ft-ért, vagy most akciósan 3 hónapra 4.990 Ft-ért elő lehet fizetni a teljes hozzáféréshez – ennyit talán megér a szolgáltatás, ezt mindenki döntse el magának.

Annak idején használtam is az Arcanum-ot, hogy a barátnőm harmincadik születésnapjára kinyomtassam a születésekor megjelent egyik napilapot kuriózumként.

Eszembe jutott a családban régóta keringő történet, miszerint apai ükapám, Farkasits Béla hajóskapitány az 1900-as években Ferenc József osztrák császártól egy révkalauz nélküli, veszélyes al-dunai hajózás után ajándékba kapott egy monogramos arany zsebórát – amely zsebóra amúgy tényleg létezik és igen sokáig volt a család tulajdonában.

Ennek a sztorinak akartam kicsit utánajárni az Arcanum segítségével, afféle időtöltés gyanánt.

Sherlock Hol-mész

A “kis utánajárásnak” végül egy nettó négy / négy és fél napig tartó frenetikus kutatás és családfaépítés lett az eredménye, melynek végén a családot kb. az 1566-os szigetvári veszedelemig vezettem vissza, itt-ott összekötve a meg-megjelenő rokoni szálakat.

Félreértés ne essék, nem vagyok megszállottja a témának, mi több, ez engem eddig nem érdekelt különösebben, de állítom, hihetetlen módon be tudja szívni az embert, és nagyon sok vicces vagy épp meghökkentő sztorit ki lehet hámozni a régi napilapokból, levéltári feljegyzésekből.

Ha valaki szereti a detektívregényeket, netán tetszett neki a BBC által készített Sherlock c. sorozat (amit amúgy tudok ajánlani), ez is minden bizonnyal érdekes lehet neki, hiszen valójában úgy kell ezt elképzelni, mint egy egyszemélyes oknyomozást a múltunkba, melyben az innen-onnan összeszedett információmorzsákat próbáljuk összerakni egy nagy egésszé.

Az eredetkutatás menete

Ha mi is úgy döntünk, hogy elég az elcsépelt sorozatokból, és valami olyan sztorit szeretnénk látni magunk előtt, ami közvetlenül a múltunkból ered, az alábbiakban adok pár tippet, ötletet arra, hol és hogyan is lehet hatékonyan keresni.

Mire?

Mielőtt azonban nekilátnánk a keresésnek, elsősorban azt kell tudnunk, hogy mire fogunk keresni, vagyis érdemes végigfutnunk a rokoni szálakon, és feljegyezni mindent, amit eddig tudunk őseinkről.

Apró, de nem elhanyagolható mellékküldetésként ez tökéletes alkalom arra, hogy rég nem látott rokonainkkal felvegyük a kapcsolatot. Ne legyünk restek, csapjuk fel a webkamerát is, tanítsuk meg a nagyinak, hogyan használja a Skype-ot videobeszélgetésre egy kis múltbéli csemegézés gyanánt, és ápoljuk kicsit a rokoni szálakat – főleg, mert a kijárási tilalom miatti szociális szeparálódás az egyik legnagyobb pszichológiai kihívás, amivel most meg kell küzdenünk.

Megjegyzés: Kis segítségként a jegyzetelés mellett akár rögzíthetjük is ezeket a beszélgetéseket Skype-on vagy a használt platformon.

Értelemszerűen a nevek, települések és időpontok, amik most érdekesek nekünk, ezekből próbáljunk meg minél többet összeszedni.

Hol?

Miután elvégeztük kis kutatómunkánkat, kezdődhet is a vérbeli nyomozás. Igazából szerintem tetszőleges, hogy honnan indulunk, a legközelebbi rokontól vagy akár legtávolabbitól – talán onnan érdemes, akiről több információnk áll rendelkezésre.

De hol is tudunk keresni?

Arcanum

A már említett Arcanum adatbázisaiból -mert több is van ám természetesen- nekünk a két leghasznosabb az Arcanum Digitális Tudománytár (a továbbiakban csak ADT), illetve a Hungaricana Közgyűjteményi Portál lesz.

A két felület nyilvánvalóan nagyon hasonló, mindkettő egy helyes kis keresőmezővel rendelkezik, ahol körülbelül a Google-hoz megszokott módon tudunk keresni:

Az ADT keresőmezője
És kistestvére, a Hungaricana

Megjegyzem, hogy a Hungaricana találati listájában a jobb oldali szűrők fölött megjelenik egy, az ADT-re mutató hivatkozás, amit megnyitva az ADT találatait láthatjuk ugyanarra a kifejezésre, ez sokszor gyorsítja a két platformon párhuzamosan történő keresést:

A találatra rákattintva azt ugyanabban az ablakban meg tudjuk jeleníteni (érdemes új ablakon megnyitni őket), illetve a bal oldali felsorolásban több találat esetén tudunk navigálni azok közt.

Az érdekesnek titulált forrást ezután könyvjelzőzni tudjuk, vagy PDF formátumban el is tudjuk menteni gépünkre a jobb felső sarokban található ikon segítségével:

Bár én az Arcanum-ot használtam fő keresőforrásnak, akad még pár platform, amit szintén érdemes lehet végignyálaznunk.

Fortepan

A Fortepan egy szabad felhasználású, közösségi fotóarchívum, ahol több mint százezer archív fényképet böngészhetsz és tölthetsz le ingyenesen, jó minőségben. A keresője kicsit lassú, de ettől függetlenül bukkanhatunk érdekes archív képekre, amin talán családtagunk is szerepel – én sajnos nem jártam itt sikerrel.

Újabb mellékküldetés: Ha már éppen itt járunk, akár digitalizálhatjuk is régi fotóinkat egy egyszerű mobiltelefon segítségével (és fel is tölthetjük őket a Fortepan-ra). A szkenneléshez kitűnő alkalmazás a Google által kifejezetten erre a célra fejlesztett PhotoScan.

museum-digital

A museum-digital segítségével múzeumok és magángyűjtemények archivált darabjai közt tudunk böngészni. Bár limitált az archivált darabok száma, nekem a tárgykeresőbe beírt családnévvel pont volt egy találat ükapámról egy csoportképen (jobb oldalon a legszélső):

Farkasits Béla jobb oldalon, a csoportkép legszélén (9)

EPA – Elektronikus Periodika Archívum

Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése, mely a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul – nem, így még én sem fogalmazok, ez az ő jellemzésük saját magukról 🙂

Sajnos a weboldal igen régi és nem túl használható design-nal rendelkezik, de a főoldal jobb oldali sávjában megtaláljuk a teljes szövegű keresőt, amit használhatunk:

AOL – Adatbázisok Online

Az Adatbázisok Online a Magyar Nemzeti Levéltár egyik leglátogatottabb internetes felülete. Itt egy helyen megtalálható és kereshető az MNL Országos Levéltárának 27 adatbázisa.

Névpont

A névpont.hu egy igen érdekes kezdeményezés, egy nemzeti életrajzi adatbázis akar lenni, ha jelenleg még gyerekcipőben jár is. Én itt nagyapám testvérére találtam rá sikeresen, de a találatok tényleg igen limitáltak lesznek, szóval ne várjunk sokat.

Nos, ez a pár forrás szerintem több napos kereséshez lesz elegendő, de természetesen miért ne alapon rá lehet keresni sima Google-ös kereséssel is vezetéknevünkre, amennyiben ez nem túl gyakori, hátha máshol szintén megjelenik.

Külföldi oldalakról most nem teszek említést, mert ahhoz már valóban egy új fejezet kéne, de az angol nyelvben jártas ember több olyan oldalt is találhat (pl. MyHeritage, radindex), ahol rákereshet családnevére – sajnos azonban a találatok megtekintéséhez általában már elő kell fizetnie a szolgáltatásért.

Hogyan?

Végezetül pár tippet adnék arra, hogyan érdemes a fenti felületeken keresni, mire érdemes odafigyelni.

  • Macskakörmözés: mindenekelőtt a legtöbb fenti felületen érvényes az a Google-ből ismert és agyonhasznált módszer, hogy a macskakörömben lévő kifejezésre pontosan úgy keres a kereső, ahogy az oda van írva. Például, a “Farkasits Ede” kifejezésnél a kereső csak és pontosan azokat a találatokat adja majd ki, amikben ez a két szó így szerepel egymás után, ragozás és mindenféle variáció nélkül.
  • Variációk egy témára: Ha már variációk – sokszor előfordul, hogy egy családnév az évek során átalakult, formálódott, és helyenként több változatban jelent meg, így ezekre érdemes külön rákeresni. Saját példával élve, a Farkasits ma már inkább Farkasics-ként, de régebben Farkasich-ként is jelen volt, sőt, latin változata, a Farkasych is ismert volt. Arról már nem is beszélek, hogy a Farkasits-hoz hasonló, horvát eredetű neveknél előszeretettel jelenik meg a magyar átírás, ahol a végeredmény esetemben a Farkas lesz.
  • Elválasztás: A napilapok hasábokban közöltek le egy-egy hírt vagy cikket, és ilyenkor az esetleges elválasztásnál használt kötőjel vagy helyköz is bekerült a digitalizált szövegbe. Több helyen szembejött velem találat a “Farka-sits” vagy “Farka sits” kifejezésekre, nemes egyszerűséggel azért, mert külön volt írva az adott napilapban a sortörés miatt.
  • Digitalizációs hibák: Mivel a keresett kifejezéseket sokszor több száz éves napilapokból szkennelték, a digitalizálás során bizony előfordulhatnak hibák, az én példámban legalábbis akadt jószerivel. Akadt napilap, aminek digitális szövegében Béla helyett Bóla szerepelt, és így a már említett macskakörmös módszerrel sehogy se sikerült rátalálnom, de a kedvencem az volt, ahol a Farkasits szót a digitalizáló szoftver minden bizonnyal megpróbálta értelmes szóként értelmezni, és így lett az eredmény Parkosíts Béla 🙂

Nagyjából ezek jutottak most eszembe. A keresés során próbáltam egy egyszerű Word dokumentumba begyűjteni minden potenciális rokonjelöltet illetve annak feleségét / férjét, akikről aztán külön-külön keresve összegyűjtöttem a lehető legtöbb információt, lehetőleg dátum szerint rendezve és az adott várost feltüntetve, hogy aztán ezek alapján megpróbáljam összekötni a szálakat.

Zárószó

Összességében azt tudom mondani, hogy végül egy sokszor frusztráló, de legtöbbször inkább izgalmas négy – négy és fél napot tudhattam magam mögött, ahol kicsit közelebb kerültem ahhoz, hogy megismerjem apai felmenőimet, az akkori világot és viszonyokat, és sok olyan történettel, információval gazdagodtam, amik lényegében hozzám köthetőek.

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .